Căutare

Az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó törvény Markó szerint azért fontos, mert jelenleg Romániában nem pártatlan az igazságszolgáltatás, az új törvény viszont megpróbál szembeszállni a korrupcióval és mindazzal, amit az unió is kifogásol az országban.
A szövetségi elnök rendkívüli előrelépésnek tartja, hogy a kormány elfogadta a kisebbségi törvény tervezetét, s azt a parlamentnek meg kell vitatnia. A törvény elfogadását a szövetségi elnök az őszre helyezte kilátásba. Ez a törvény Romániában teljesen előzménytelenül – az általános európai elvekhez igazodva – megteremti a kulturális autonómia eszközeit a magyar közösség számára. „Mint minden igazi újdonságot az etnikumközi viszonyokban, ezt is nehéz volt elfogadtatni a kormányban, és valószínűleg nehéz lesz a parlamentben is” – állapította meg Markó. Hangsúlyozta egyben az RMDSZ azon törekvését, hogy képviselői – bár erdélyi magyarokként vesznek részt a kormányzásban – Románia egészének a felemelkedéséhez adják erejüket, tudásukat. Ezért Markó a koalíciós együttműködés eddigi elégtelenségének az észak-erdélyi autópályáról folyó vitát nevezte meg.
Az ülés során az RMDSZ miniszterei – Borbély László, Winkler Gyula és Nagy Zsolt – beszámoltak az általuk vezetett tárcák tevékenységéről.
Borbély újból felhívta a figyelmet arra, hogy Erdélyt az eddigi kormányzatok háttérbe szorították, s ezt számokkal is alátámasztotta. A bemutatott statisztikák bizonyították, hogy az utóbbi négy évben az erdélyi megyéket szándékosan elhanyagolták. Ilyen összefüggésben szólt Borbély az erdélyi autópálya-kérdésről is, amely nem a Bechtelnek és nemcsak az erdélyieknek, hanem minden Romániában élő embernek is a sztrádája lesz. 2006 az infrastruktúra éve kell hogy legyen Romániában, s ha az elkezdett infrastrukturális beruházások nem folytatódnak, a távolság egyre inkább növekedni fog Európa és Románia közt.
Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter munkájában a legfontosabbnak azt tartotta, hogy sikerült kialakítani azokat a kapcsolatokat, azokat az együttműködési rendszereket, melyek a csapatmunkához elengedhetetlenek. Erdélyre vonatkozóan elmondta, hogy minisztériumában is feltérképezték azokat a településeket, melyek kommunikációs eszközök szempontjából hátrányos helyzetben vannak, és programok készülnek ennek a helyzetnek a felszámolására.
Winkler Gyula megbízott gazdasági és kereskedelmi miniszter állami költségvetési eszközökről beszélve többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen Erdélyben nem ismeretesek azok az információk és eszközök, amelyek az exportcégek tevékenységét segítenék.
Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár az önkormányzatok és a kormányzati tisztségviselők együttműködésének szorosabbá tételét szorgalmazta, értékelése szerint ez nagyban hozzájárulna a helyi szintű stratégiai fontosságú ügyek gyors megoldásához.
Jakab István is a helyi projektek kidolgozása és ezek kormányzat általi felkarolása mellett érvelt. „Fontos, hogy a helyi önkormányzatok projektekben gondolkodjanak, mert ha egy helyi önkormányzat elhatározza, hogy melyek a prioritásai, azokat nagy valószínűséggel 2007 után egyik vagy másik uniós programba be lehet majd illeszteni” – mutatott rá a pénzügyi tárca államtitkára.
Szabó Károly a nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatosan javasolta, hogy ennek megszerkesztésében minél nagyobb súllyal részt kell vennie az RMDSZ-nek, és a munkába a Szövetség önkormányzati képviselőit is be kell vonni.

Morális csőddel kell szembenézni?

Miközben a miniszterek meghallgatásával volt elfoglalva az SZKT, a „parlamenti folyosón” is folyt – némi iróniával, disszonáns hangokkal fűszerezett – számbavétel: „…az erdélyi magyarságra nézve miféle gyakorlati fontossággal bír az a jelentőségteljesen hangoztatott RMDSZ-siker, miszerint a szövetség – jelentéktelen állomáshelyekkel – nagyköveti pozíciókhoz jutott?” – kérdezte az egyik küldött.
A szövetségi elnök és a miniszterek beszámolója utáni felszólalások rendjén Kónya Hamar Sándor kolozsvári képviselő a pulpitusnál azt mondta: „A beszámolókról ítélve senki sem vonhatja kétségbe a konszolidáció és a reformképesség szándékát, egyértelmű a tavalyi szavazati megnyilvánulás eredménye, mégis történtek olyan apróságok, melyek a továbbiakban megváltoztatják a szövetség és az erdélyi magyarság sorsát. Ilyen például az, hogy az RMDSZ-szel szemben a választásokon részt venni kívánó, szintén az erdélyi magyarsághoz tartozó politikai erők, ostobán, román pártok listáján próbáltak bejutni a parlamentbe. Ez az erdélyi magyarságot olyan zárásra kényszerítette a román pártok irányába, aminek következtében a szövetség a mai társadalmi és politikai helyzetben leledzik. Ugyanakkor nem kellene előrehozott választások során meggyőződni arról, ami ennek az ellenkezőjét jelenti. Nem szerencsések az olyan szövegszerű megfogalmazások (az ülésen elhangzott szövegekre utalva – sz. m.), mint: »harcias püspökünk« vagy: »szakmai inggallérok letépése«. Morális csőddel kell a szövetségnek szembenéznie, mégis remélni kell” – így Kónya Hamar Sándor.

Több figyelmet a szórványra

Az RMDSZ a választáskor is megfogalmazott céljait csak úgy érheti el, ha felelősségteljesen működteti a szövetséget, biztosítja belső struktúráinak együttműködését, folyamatosan kommunikál a tagsággal, a civil és szakmai szervezetekkel – fogalmazott Takács Csaba. Az RMDSZ ügyvezető elnöke számos elemre kitérő, átfogó jelentésben számolt be a szövetség állapotáról. Rámutatott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban másodszor vállalt kormányzati felelősség nyomán az RMDSZ jelenléte a központi struktúrákban mind menynyiségileg, mind minőségileg megerősödött az 1996–2000-es időszakhoz viszonyítva. Az integrációs, az oktatási és a művelődési tárcákat felügyelő miniszterelnök-helyettes mellett olyan fontos szakterületeket irányítanak magyar miniszterek, mint a távközlés és információtechnológia, a közmunkaügy és területrendezés, valamint a külkereskedelem. Áttörésnek számít, hogy az RMDSZ miniszteri, államtitkári tisztséget tölthet be a Külügyminisztériumban, a Pénzügyminisztériumban és a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumba. Ezek mellett államtitkára van a szövetségnek a Kormányfőtitkárságon, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban, az Oktatási és Kutatási Minisztériumban, az Integrációs Minisztériumban, az Egészségügyi Minisztériumban, és államtitkári rangban ugyancsak a szövetség megbízottja vezeti az Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatalát, a Közalkalmazottak Országos Ügynökségét, az Országos Ifjúsági Hatóságot és a SAPARD Ügynökséget. Ugyanakkor még 14 központi intézmény vezetője vagy vezetőhelyettese került ki az RMDSZ soraiból, és számos más minisztériumban, központi intézményben van jelen más fontos beosztásokban a Szövetség.
A jelentés leszögezte, hogy az RMDSZ célja az egész magyar közösség megerősítése a Székelyföldtől a Partiumig, de meg kell érteni, hogy a romániai magyarság legveszélyeztetettebb része a szórvány, számbeli fogyásunk veszélye a leghangsúlyozottabban ott jelentkezik. A szórványmagyarság kérdése legalább olyan jelentőségű nemzeti ügy, mint a csángókérdés. Dimenziójában közel 600 ezer (még) magyart érint.
Az ügyvezető elnök felszólalásában nehezményezte, hogy a református egyház időlegesen felfüggesztette hivatása gyakorlásában Brassai Zsombor református lelkészt, aki a szövetségen belül korábban tisztséget vállalt.
Az SZKT megvitatta és elfogadta az Országos Önkormányzati Tanács működési szabályzatának módosítását, valamint az EU-integrációs tájékoztatás javítására vonatkozó határozatot, amely pontokba szedve és határidőket megjelölve osztja el az e téren végzendő teendőket az Ügyvezető Elnökség és a parlamenti frakció között.